Lengyelország szerint két belarusz helikopter megsértette a légterüket, válaszként növelik a határon állomásozó katonáik létszámát

A lengyel védelmi minisztérium közlése szerint kedden két belarusz helikopter megsértette Lengyelország légterét, emiatt Lengyelország növelni fogja a belarusz határ mentén állomásozó katonák számát. Az incidensről a NATO-t is értesítették.

Közleményük szerint a belarusz fél korábban tájékoztatta Lengyelországot arról, hogy a helikoptereik a lengyel-belarusz határ közelében fognak gyakorlatozni. „A határátlépésre Białowieża térségében került sor, nagyon alacsony magasságban, így a radarrendszerek számára nehezen volt észlelhető. Mariusz Blaszczak védelmi miniszter, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Bizottság elnöke elrendelte a határon állomásozó katonák létszámának növelését, valamint további erők és eszközök, köztük harci helikopterek bevetését” – írta a lengyel védelmi minisztérium.

Eközben a lengyel külügyminisztérium felszólította Belaruszt, hogy „haladéktalanul és részletesen” adjanak magyarázatot az incidensre, amely szerintük a két ország közötti határfeszültség eszkalálódásának újabb elemének tekinthető. A légtérsértés miatt a varsói belarusz nagykövetségének ügyvivőjét sürgősséggel beidézték a külügyminisztériumba.

Válaszként a belarusz védelmi minisztérium tagadta, hogy a Mi-24-es és Mi-8-as helikopterek megsértették volna a lengyel légteret. Szerintük a lengyelek csak ürügyként használják a légtérsértést, hogy indokolni tudják, miért vonultatnak fel több katonát a határ mentén – közölte a Belta belarusz állami hírügynökség.

A Lengyelország és Belarusz közötti feszültség azután nőtt, hogy az orosz Wagner-csoport zsoldosai megjelentek Belaruszban. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szombaton arra figyelmeztetett, hogy a zsoldosok egy része illegális bevándorlókkal együtt megpróbálhat beszivárogni Lengyelországába.

(Bloomberg)

Erről Rácz András Oroszország-szakértő számolt be a Facebook-oldalán, mint írta, az AMS1 már a Dunán hajózik Iszmail felé. Azt is hozzátette, hogy a részleteket még nem tudni, de a lényeg, hogy a hajó bejutott. Hogy ennek miért van jelentősége, arról egy korábbi posztjában írt bővebben, de talán azzal nem árulunk el nagy titkot, hogy a fekete-tengeri gabonamegállapodás utóélete áll a középpontban, amelyből az oroszok július közepén léptek ki.

Ezzel a megállapodás őket kötő része megszűnt, azonban az Ukrajna, Törökország és az ENSZ közötti megállapodás érvényben maradt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éppen emiatt felvetette, hogy az oroszok nélkül tovább folytatnák a gabonaszállítást, Oroszország viszont egyértelműen jelezte, hogy ebben az esetben számolniuk kell a kockázatokkal is. Az AMS1 ezt a fenyegetést tesztelte le a gyakorlatban, és bár azt nem tudni, hogy volt-e bármilyen átvizsgálás, az biztos, hogy az oroszok nem támadtak rá a hajóra.

Az ukrajnai célját az indulásától fogva nyíltan vállaló, jelenleg Izmajil felé tartó AMS1-et az ukrán Militarnyi szerint négy másik hajó követi, amelyek szintén a Dunán terveznek lehorgonyozni. Ahogy azt Rácz is kiemelte, az AMS1 útját a levegőből egy amerikai P8 Poseidon megfigyelő repülőgép biztosítja. Az, hogy ez a hajó átjutott a blokádon, lehetőséget teremthet arra, hogy alacsonyabb volumennel ugyan, de tovább folytatódhasson az ukrán gabona exportálása.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egyébként hétfőn jelentette be, hogy sikerrel zárultak a tárgyalások horvát kollégájával, Gordan Grlić-Radmannal, így megegyeztek abban, hogy Ukrajna használhatja Horvátország dunai és adriai kikötőit a gabonájának exportálására.

(Marine Insight)

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO frissítette az orosz–ukrán háború pusztításáról szóló jelentését. Eszerint a háború kezdete óta eltelt 18 hónapban összesen 274 kulturális helyszín rongálódott meg Ukrajna-szerte. A frissített lista 117 vallási helyszínt, 98 történelmi vagy művészeti jelentőségű épületet és 27 múzeumot tartalmaz. A legtöbb kár a két kelet-ukrajnai megyében, Donyeckben (78) és Harkivban (55) keletkezett.

Múlt hónapban az UNESCO felháborítónak nevezte az odesszai Urunk színeváltozása székesegyház elleni támadást. A város legnagyobb ortodox templomát több rakétatalálat is érte. Moszkva visszautasította, hogy az ő rakétáik csapódtak volna az eredetileg Nagy Katalin cárnő által építtetett templomba.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint „teljesen egyértelmű”, hogy Oroszország áll a nigeri katonai puccs mögött. „Ez egy szokásos orosz taktika: elterelni a figyelmet, megragadni a pillanatot és kiterjeszteni a konfliktust” – írta Volodimir Zelenszkij tanácsadója. Podoljak szerint az is beszédes, hogy az oroszbarát Mali és Burkina Faso (a Wagner-csoport mindkét országban aktív volt az elmúlt években) képviselői támogatásukról biztosították a nigeri puccsistákat. „Ez tovább erősíti azt a meggyőződést, hogy Oroszországnak globális forgatókönyve van az instabilitás kiprovokálására, hogy aláássák a globális biztonsági rendet” – írta.

Ugyanakkor az Egyesült Államok már többször is kijelentette, hogy nem látnak arra utoló jeleket, hogy Oroszországnak köze lenne a puccshoz, és az ENSZ is ezt az álláspontot képviseli. John Kirby amerikai nemzetbiztonsági szóvivő egy kedd délutáni sajtótájékoztatón még egy lépéssel tovább ment, és azt mondta, a Fehér Ház nem hiszi, hogy Oroszország „bármilyen módon ténylegesen támogatná” a nigeri puccsot.

A nyugat-afrikai országban július 26-án kezdődött katonai puccs, az elnöki gárda tagjai elfogták a nigeri elnököt, a 2021-ben demokratikusan megválasztott, Franciaország és más nyugati országok támogatását élvező Mohamed Bazoumot és több miniszterét is. A puccsisták a hivatalából eltávolított Bazoum helyett Abdourahamane Tchiani tábornokot, az elnöki gárda korábbi vezetőjét nyilvánították államfővé.

A puccsot számos nyugati ország, köztük Magyarország is elítélte, és kiálltak Bazoum elnök mellett. Kedden a nigeri helyzet tovább fokozódott, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – miután telefonon beszélt Catherine Colonna francia külügyminiszterrel – arról írt, hogy kritikus a helyzet Nigerben, a hadsereg gyakorlatilag túszul ejtette az elnököt.

A puccsot két nyugat-afrikai ország támogatja: Mali és Burkina Faso. Korábban mindkét ország az orosz inváziót elítélő ENSZ-határozat ellen szavazott, és mindkét országnak „ingyenes gabonát” ígért Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten Szentpéterváron tartott csúcstalálkozón.

(Sky News)

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kijelentette, hogy Oroszország kész segíteni az algériai hadsereg fejlesztésében. „Az orosz védelmi minisztérium a maga részéről kész hozzájárulni az algériai fegyveres erők harci képességeinek javításához” – mondta Sojgu az algériai hadsereg vezérkari főnökével, Szaíd Sengrihával folytatott megbeszélésen.

Az algériai hadsereg vezetője kedd délelőtt érkezett Oroszországba, hogy találkozzon Sojguval. Ez a legutóbbi jele annak, hogy Oroszország egyre nagyobb befolyást akar elérni Afrikában. Az elmúlt években a Wagner-csoport számos afrikai konfliktusövezetben feltűnt, zsoldosaik harcoltak Líbiában, Mozambikban, Maliban, a Közép-afrikai Köztársaságban és Szudánban is.

Sojgu bejelentés napokkal azután történt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök afrikai vezetőkkel tartott csúcstalálkozót Szentpéterváron. A csúcson Algéria is részt vett.

Abdelmadjid Tebboune algériai elnök júniusban állami látogatáson járt Moszkvában, ahol aláírt egy stratégiai partnerségről szóló nyilatkozatot is. Putyin akkor azt mondta, Algéria kulcsfontosságú partnerük az arab világban és Afrikában, és hozzátette, hogy Oroszország fokozni kívánja az energetikai és katonai kapcsolatokat az észak-afrikai országgal.

(Sky News, Interfax)

Összesen tizennyolc darab nagyható távolságú, ukrán fejlesztésű Rubaka típusú kamikaze drón vásárlására indított közösségi adománygyűjtő kampányt Vlad Sevcsenko ukrán humorista, írja a Sky News.

A gyűjtés olyan sikeresnek bizonyult, hogy az eredetileg kitűzött 10 millió hrivnyás (átszámítva körülbelül 96 millió forintnak megfelelő) célösszeg felét két nap alatt összeadták a jelentkezők, így a hadsereg hamarosan hozzájuthat a légcsavaros repülőeszközhöz, amely összesen három kilogramm terhet képes célba juttatni, hatótávolsága pedig eléri az 500 kilométert.

Szakértők szerint a katapulttal indítható Rubaka drónok rendkívül hatékonyan pusztítják el a távoli földi célpontokat, így jelentős károkat okozhatnak az infrastruktúrában, és mozgásképtelenné tehetik a könnyűpáncélos harcjárműveket is.

Behívatták az ukrán külügyminisztériumba Lengyelország kijevi nagykövetét, Marcin Przydaczt a megjegyzési miatt, amelyekkel arra célzott, hogy „Ukrajnának jobban kellene értékelni a lengyelektől kapott támogatást” – írja a SkyNews.

A külügyminisztériumi szóvivője, Olah Nikolenko szerint „a találkozón elfogadhatatlannak nevezték a nagykövet hálátlanságról szóló kijelentéseit.”

Ben Wallace brit védelmi miniszter is hasonlókat fogalmazott meg a vilniusi NATO-találkozón. Wallace szerint Kijev mindig többet kér, pedig bölcsen teszi, ha támogatói felé hálát is mutat. Szerinte Ukrajnának szem előtt kell tartania, hogy Washingtonban és más fővárosokban is meg kell győzniük a kétkedőket, érdemes Kijevet több tízmilliárd fontnyi katonai segéllyel támogatni.

Mikhajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója is megszólalt a moszkvai dróntámadásról, mint írta, az orosz fővárosnak gyorsan hozzá kell szoknia a háborúhoz, amelynek helyszíne hamarosan áttevődik oda, ahonnan az egész elindult és meg kell majd fizetniük az árát. Szerinte minden, ami Oroszországban történni fog, egy történelmi folyamat része – több azonosítatlan drón, több összeomlás, több belső viszály, több háború.

Ezzel együtt ugyanakkor Podoljak tagadta az oroszok azon állításait, melyek szerint civil hajók ellen indítottak dróntámadásokat, mint mondta, sem eddig, sem eztán nem fognak civileket célba venni a Fekete-tengeren. Szerinte az oroszok állításai nem többek puszta kitalációnál, azt viszont nem tagadta, hogy katonai hajók ellen intéztek dróntámadásokat.

(BBC / BBC)

Egy amerikai agytröszt, az Institute for the Study of War (ISW) szerint az orosz haderő helyett a Wagner-csoport képezheti ki Belaruszban a katonákat, írja a SkyNews.

A Jevgenyij Prigozsin vezette zsoldoshadsereg Belaruszba menekült a Moszkva elleni lázadás után, ami egy napig tartott. Azóta tábort hoztak létre, ahol katonákat képeznek ki. Az ISW szerint a kiképzések a manőverezésre, elrejtőzésre és az osztagok közötti koordinációra összpontisítanak. Emellett azt is megfigyelték, hogy a belaruszi haderő gyalogsága kombinált fegyveres támadást is gyakorolt, amit korábban csak az orosz kiképzők jelenlétében hajtottak végre.

A ISW szerint ez azt mutatja, hogy a Wagner-csoport „megpróbálhatja kiszorítani és átvenni az orosz haderő helyét a két ország közötti katonai kapcsolatban.”

Az ukrán határőrök tegnap este megakadályozták, hogy egy orosz szabotőrcsoport átlépje az ország északi határát a Csernyihiv régióban, írja a Reuters. Ihor Klimenko a régió belügyminisztere Telegramon közölte, hogy a négy fegyveres szabotőr Szemenyivka városán keresztül akart bejutni Ukrajnába, a határőrség egyik állomásának hőkamerája azonban észlelte az ellenség közeledtét. Az ukrán csapatok tüzet nyitottak a szabotőrcsoportra, akik visszavonultak.

Majd azt is hozzátette, hogy a területet megerősítik, az Állami Határőrszolgálattól és az ukrán hadseregtől is érkeznek tartalékos katonák az északi határhoz.

Az orosz hadsereg 24 óra alatt 61 rakétatámadást indított Herszon ellen, amelyekben négyen meghaltak és 18-an megsebesültek, írja a SkyNews.

Oleksandr Prokudin, a Herszoni Területi Katonai Adminisztráció vezetője közölte, hogy a lövedékek célpontja a város lakónegyede volt, megrongálódott egy oktatási intézmény, egy közigazgatási, valamint egy a Beriszlav körzetében álló vállalkozás is épülete is. Prokudin szerint a támadásokban egy gyermek is életét vesztette.

Herszon csaknem kilenc hónapig állt orosz megszállás alatt, miután tavaly márciusban elsőként esett el a nagyvárosok közül.

Az orosz védelmi minisztérium azt állítja, sikeresen visszavertek két tengeri dróntámadást, amelyek célpontja a fekete-tengeri flotta két hajója, a Szevasztopoltól 340 km-re délnyugatra található a Szergej Kotov és a Vaszilij Bykov volt, írja a Guardian.

Az orosz Interfax hírügynökség szerint a minisztérium közleményében az áll, hogy az elmúlt napokban ez a második alkalom, hogy az ukrán haderő támadást indított a Szergej Kotov ellen.

Az orosz hadsereg azt állította, hogy kedd reggel hatástalanítottak két ukránt drónt Moszkva külvárosában, egy harmadik viszont belecsapódott a főváros egyik épületébe, írja a Sky News. Mint utóbb kiderült, az irányíthatatlanná vált drón ugyanazt az épületet találta el, amely napokkal ezelőtt már megrongálódott egy ukrán dróntámadásban.

Moszkva polgármestere, Szergej Szobjanyin szerint a támadásban senki nem sérült meg.

A történtek után a város három nagy repülőtere közül az egyiket, a vnukovói nemzetközi repülőteret ma reggel rövid időre lezárták, de azóta újra megnyitották.

• Orosz rakétatámadás ért egy kilencemeletes lakóházat Krivij Rih központjában, a csapásban legalább hatan meghaltak, köztük egy gyerek is, több mint hetvenen megsebesültek.
• A dél-ukrajnai Herszont is rakétatámadás érte, itt is volt halálos áldozata a légicsapásnak.
• Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner zsoldoscsoport vezetője azt mondta, jelenleg nem toboroznak harcosokat, de a jövőben valószínűleg újra fognak.
• A Bayraktar drónokat gyártó török hadiipari vállalat drónjavító központot létesíthet Ukrajnában.
• Ukrajna és Horvátország megállapodott arról, hogy Ukrajna használhatja Horvátország dunai és adriai kikötőit a gabonatermésük exportálására.
• Az ukrán külügyminisztérium közlése szerint az orosz légicsapások kilenc nap alatt mintegy 180 ezer tonna gabonatermést semmisítettek meg a dél-ukrajnai kikötőkben.
• Ukrajna a héten tárgyalásokat kezd az Egyesült Államokkal, hogy biztonsági garanciákat kapjanak a NATO-csatlakozási folyamatuk lezárultáig.

A háború hétfői híreit itt tudja elolvasni.